Visegrád - közös emlékezet? 1956 - 1968 - 1981

on . Beküldve: Kezdőlap

A művelődéstudomány mintegy három évtizede nyitott új kutatási kategóriája (Pierre Nora és munkatársainak nagyszabású vállalkozása a francia emlékezethelyekről 1984-1992 között) a “nemzeti” kereteken túltekintve transznacionális megközelítések felé is kinyílt az elmúlt időszakban. Nagyszabású lengyel-német vállalkozás kezdődött jelentős számú kutató részvételével, melynek eredményeképpen 2012 és 2015 között négy vaskos kötet (németül és lengyelül) jelent meg a kutatások eredményeiből: a közös német-lengyel emlékezethelyek különböző megközelítési lehetőségeiről. Ennek a munkának a szemléleti és módszertani megközelítései adtak ösztönzést a “visegrádi” közös emlékezethelyek kérdésének felvetéséhez. 20. századi múltunk három meghatározó történelmi eseményét gondoltuk első alkalommal górcső alá venni, s visegrádi országokból érkező kollégákkal együtt próbafúrást kezdeni. Mindezt első lépésnek tekintjük egy kutatási program megtervezéséhez.
VisegrdiemlkezetSürgető feladatnak tartjuk ugyanis a visegrádi országok kulturális-mentális örökségének jobb megismerését, közös emlékezeti csomópontjainak feltárását. Egyáltalán: van-e közös emlékezetünk? A közép-európai térséget nemegyszer – nyugatról és keletről is – határvidéknek tekintették, átmeneti köztes területnek. Ugyanakkor jelentős többnyelvű, többfelekezetű régióival és városaival joggal mondták a kulturális pluralizmus földjének is, ahol az egymással vetélkedő nemzetépítési folyamatok logikájukban, törekvéseikben ugyan erősen hasonlítottak egymásra, ám egyúttal kölcsönös előítéletek falát is felhúzták egymás között. Meggyőződésünk, hogy a közös emlékezethelyek feltárásának kísérlete gazdagíthatja mindannyiunk történelemszemléletét; nemcsak azzal, hogy saját nemzeti identitását ki-ki a szomszédokénak tükrében láthatja, s ezáltal tudatosíthatja az egyezéseket és különbségeket, hanem azzal is, hogy ilyenformán jobban kirajzolódik a számon tartandó közös hagyomány képe is.

Hrabal jubileumi konferencia

Írta: Super User on . Beküldve: Kezdőlap

100 évvel ezelőtt, 1914. március 28-án született a 20. századi cseh irodalom egyik meghatározó személyisége, Bohumil Hrabal. Hrabal hatása a magyar irodalomban rendkívül meghatározó. Alapítványunk, az ELTE BTK Balti és Szláv Filológiai Intézetével és a budapesti Cseh Centrummal közösen tudományos konferenciát rendez a cseh író életművéről, hazai és külföldi szakemberek részvételével, 2014. május 6-án, az ELTE BTK-n.
https://www.facebook.com/events/1470550169839698/?fref=ts

Ave Tyrnavia - kerekasztal beszélgetés

Írta: Super User on . Beküldve: Kezdőlap

ESZTERGOM  NAGYSZOMBATBAN, NAGYSZOMBAT ESZTERGOMBAN

avetyrnaviaA Nagyszombati Akadémiai Nyomdában 1648-1777 között kiadott munkák bibliográfiájának megjelenése alkalmából a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány és az Esztergomi Hittudományi Főiskola szervezésében

(Témák: Nagyszombat, a Magyar Királyság egyházi fővárosa, az egyetem nyomdája és az ország művelődése, a Magyar Sion és Új Folyama)

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Székely János, püspök, az EHF rektora, a MS felelős szerkesztője
Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója
Hološová, Alžbeta, Nagyszombati Egyetem Története Intézetének igazgatója
Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye magyar nemzetiségű híveinek püspöki vikáriusa
Kovács Eszter, az OSzK tudományos munkatársa, az Ave Tyrnavia társszerzője
Szelestei Nagy László, egyetemi tanár
Tóth László, a Nagyszombati Főegyházmegye hitoktatási és iskolai püspöki vikáriusa, Tallós plébánosa

Moderátor: Käfer István, c.egyetemi tanár
                   
Helyszín: Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ
2500 Esztergom, Szent István tér. 10.
Időpont: 2014. március 26. (szerda) 17. 30

Támogatás

logoTámogassa Alapítványunk tevékenységét személyi jövedelemadójának 1%-ával!
Adószám: 18617979-1-11